Gálszéch
Gálszéch, orosz-tót-magyar mváros, Zemplén vmegyében, egy kies vidéken, Ujhelyhez északra 5 1/2 mfdnyire: 548 római, 703 gör. kath., 4 n. e. óhitü, 35 evang., 120 ref., 249 zsidó lak. Római és görög kath., ref. anyatemplom. Synagóga. Vizi malom. Népes országos vásárok. Ékesiti a Szemere uraság 4 tornyu kastélya. Szántóföldje 2530 hold, s jó mivelés mellett mindent megterem. 1255-ben ezen helység Purusztyán (Borostyán) várhoz tartozott, s az Aba nemzetségbül származott Peteuroz Péter birta. Fiának hütlensége miatt Miczbán gróf fiainak adatott 1320-ban. 1402-ben Comes Gál de Zéch zólyomi főispány a helységet mezővárosi rangra emelte, s vásárokat hozott be. 1603 a Bocskay zendülés itt vevé kezdetét, 1685 egy része a helységnek b. Fischer Mihálynak, másik része a Homonnai Drugetheknek ajándékoztatott. Mostani földes urai: b. Fischer, Szemere, Kálhásy, Puky, Tomsics, s m. t. Ut. p. Vécse.
