Gesztes
Gesztes, majorsági telken népesitett pusztai falu, Komárom-, az uj rendsz. szer. Esztergom vmegyében, Tatához 1 5/16 állomásra, regényes vidéken, hegyek közt kies völgyben, keletről szántóföldei terülnek, délről felette a Mészárszék-hegy emelkedik. Határai keletről Kozma, délről Kőhányás és a biborkai puszta, nyugot és éjszakról a zsemlyei határ, s hová Biborkától kisarkallik, 3100 holdnyi földterületének 3/4 része erdőség, szántófölde meglehetős, rétje kevés. Éjszakról a falu felett a rétszélben van kis halastava, mellyből egy ér folyik át a Majki alsó tóba. A tó felett égetni való mészkő-bánya van, melly több mész-kemenczékben használtatik fel, keletre a falutól 1/4 órányira magas hegyek közt alacsony hegyen romban állnak hajdani földsánczokkal körülvéve a régi gesztesi vár falai. A lakosok általjában majorsági zsellérek, főkép szén- és mészégetésből élnek, továbbá favágással, bognársággal és kádársággal foglalkoznak. Számok 351 r. kath. főre megyen, kiknek leány-egyházuk helyben lévén, sz. Miklós tiszteletére szentelt templomuk a zsömlei anyaegyházhoz tartozik. F. u. gr. Eszterházy Miklós, s e puszta nevet ád egy uradalomnak, mellyhez Nagy-Igmánd, Ászár, Kethely, Császár, Szend, Szák, Oroszlán, Bokod Fejér vmegyében, Ondód, Boglár, Kozma, Magyar-Almás, Csákvár, Győr vmegyében Gönyű, Táp, Táp-Sz. Miklós, Eörs helységek; Komáromban: Makk, Kereki, Gerencsér, Sz. Györgyvár, Mindszent, Biborka, Majk, s a t. puszták is tartoznak. 1732-ben id. gr. Eszterházy József és ifj. gr. Eszterházy Feencz, Eszterházy Antal hűtlensége czime alatt kir. parancs mellett nyertek igtatást az egész gesztesi uradalomban. Ezen pusztától vette nevezetét Komárom megyének gesztesi járása, noha ez most más járásba esik; akkor azonban a tatai és gesztesi járás egy levén, győrinek is neveztetett, épen ugy mint a csallóközi vizköztinek, az udvardi pedig érsekujvárinak.
