Jánk
Jánk, magyar m. v. Szathmár vmegyében, a Szamos és Tur vizek közt, Szathmárhoz 2 3/4 mfdnyire, 320 r. kath., 164 ref., 278 g. kath., 9 zsidó lak., római és görög kath. anyatemplommal; a reformatusok Majtishoz tartozván. Van itt egy csinos urasági kastély és kert, s egy szeszgyár, melly készit 73,314 itcze 20 foku pálinkát, s e mellett táplál 60 darab ökröt, s 500 darab sertést. Határa 4306 2/3 hold, mellyből urbériség 24 telek után 576 h. szántó, 192 h. rét, 192 h. tiszta legelő, város rétje 20 h., urb. irtás 11 2/3 h. Majorsági szántóföld 1515 hold, rét 440 h., erdő 1200 h., régi gyümölcsös 160 hold, melly jelenleg rendeztetik minden faju válogatott gyümölcsoltványokkal. A föld minősége fekete és homokos agyag, buja termésü, buza és tengeri a legfőbb termesztménye, azonban minden gabonát gazdagon terem, és hüvelyes veteményeket is, ha az árviz nem bántja. Az urasági gazdálkodás kitünő, mit a lakosok is kezdenek követni, s a sertés és szarvasmarha, de lovak is nagy mennyiségben tartatnak, hanem a birkatenyésztéssel a vizenyős föld miatt fel kellett hagyni. A határt keresztülhasitja a Szamosnak egy szakadéka, melly Gögö nevet visel, s Gécztől Simának, Csegöldön keresztülhasítja a jánki határt, a majtisi erdőt, és N. Szekeres helységet keresztülvágja. Vannak itt mocsáros helyek is. A város feje gr. Barkóczy János jánki uradalmának, melly áll Jánk mv., Hermánszeg, Ricse egész falukból, s 25 helységben elszórt részjószágokból.
