Keczel
Keczel, magyar falu, Pest-Solt vmegyében, lapályos homokos térségen, ut. p. Vadkerthez 1 órányira, 3663 lak., kik 17 zsidót kivéve, mind r. katholikusok. E helységet gr. Patachich Gábor kalocsai érsek telepitette 1734-ki sz. György hava 22-kén kiadott szerződésnél fogva, melly szerződést később visszavévén, 1745-ik apr. 9-kén más szerződéssel cserélte fel. Ebben Bánegyház, Dömötör és Csöngőd pusztákat örökösen a keczeli határhoz kapcsolta, s magának semmi majorsági földet fen nem hagyott. E pusztákkal a keczeli határ tesz mintegy 26,000 holdat, mellyből 1000 h. beltelek, 9000 h. szántó, 3000 h. rét, 100 h. kenderföld, 200 h. kukoriczaföld, 360 h. helység szántóföldje, 260 h. kaszállója, 700 h. öreg szőlő, 800 h. uj szőlő, 50 h. nyiresi szőlő, 50 h. fejérhomok szőlő, 40 h. helység erdeje, 40 h. helység csukástói erdeje, 800 h. szarkási erdő, 400 h. rafai-széki erdő, 48 h. urasági tölgyes erdő a falu mellett, 1 h. dömötöri korcsmaföld, 9151 hold közlegelő. Határa egészen homokos, de mégis 1/6 első, 1/6 második, 4/6 pedig negyedik osztályu, mivel ezen föld az erős szelektől, hol pedig a föld árjától rongáltatik, s leginkább rozsot terem. A marha- és birkatenyésztés jó karban áll. Van itt kath. paroch. templom, régi módra épült plebánia, mellynek közepén csak egy szoba van emeletben torony formára; uradalmi borház és lakhely, megyei ház, urad. pálinkafőző. Birja a kalocsai káptalan.
