Nagy-Kanizsa, ném. Grosz-Kanischa, horv. Velika-Kanisa
Nagy-Kanizsa, ném. Grosz-Kanischa, horv. Velika-Kanisa, magyar mv., rendezett tanácscsal, Zala vármegyében, Pesthez 30 mfldnyire a Fiuméba vivő országutban; posta helyben. Két részre osztatik, u. m. Nagy- és Kis-Kanizsára, s a két várost egy széles mocsár választja el. Népessége 9836 lélek, kik kevés óhitüeken, protestansokon, s 1500 izraelitákon kivül mindnyájan r. katholikusok. Van itt r. kath. és óhitü parochia, synagóga, kathol. kisebb gymnasium a piaristák alatt, kir. tanitó-képző-intézet, jó izraelita tanoda, több szivargyár és igen számos kézmüves. E város felette élénk, mert Pest és Horvátország, ismét Bécs és Slavonia, s Bosnyákországok közt feküdvén, kereskedése nagy fontosságu; sertés-, gabona-, marhavásárai felette híresek, s a törökországi sertések, ökrök mind itt mennek keresztül; ezenkivüli majd csaknem egész Somogy innen veszi a gyári és gyarmati árukat. Van k. sóháza is. A város feje egy uradalomnak, melly Batthyáni Filep herczegé, s helyben van majorja 220 5/8 hold szántófölddel, 586 6/8 h. kaszállóval, 374 4/8 hold magánylag használt legelővel, a többi legelő közös levén a várossal, és a sánczi urasági majorral is. – Első épitője Kanizsának a Kanisay család volt, később Nádasdy kézre jutott, kitől Maximilián megcserélvén, ide várat épittetett, s annyira megerősítette, hogy abban az időben egész nyugoti Magyarországnak fő védbástyája vala. Azonban a törökök egyszer elfoglalván 90 évig birták, s csak 1690-ben vehette vissza Batthyáni Boldizsár capitulatio mellett. Mostan az 1702-ben lerontott várnak csak a posványok közt lehet maradványait látni.
