Ládháza
Ládháza, magyar falu, Borsod vmegyében, Miskolcztól 13/16 állomásra rónaságon; határának kiterjedése tagositás hiányában hozzávetőleg 816 hold, ebből szántóföld 123, rét 598, legelő 30, erdő 25 hold. A helység fekszik mintegy 40 holdnyi földön; urbéri föld van 90 hold szántóföld és 92 h. rét, a többi mind allodialis vagy földesuri majorság, urbéri telek van 27 nyolczad részes. A föld minemüsége fekete, nagy részben igen vizállásos, mert a Hejő vize gyakran egészen elönti a rétet. Terem rozsot, árpát, zabot, kukoriczát, krumplit. Az állattenyésztés silány, s átalában a mezei gazdaság igen csekély. Lakosok, vallásszerint, r. kath. 7, ref. 205 anyaegyházzal, mellyhez Nyék és Mályi leányegyházak is tartoznak. zsidó 9; nyelvszerint magyar 207; ujmagyar 5, zsidó 9; nemszerint férfi 98, asszony 114; foglalatosság szerint földesur 8, haszonbérlő 1, lelkész 1, kántor 1, jegyző 1, bíró 1, korcsmáros 2, cseléd 15, jobbágy 13, zsellér 13, lakó 11, mesterember 5, u. m. 1 molnár, 1 kovács, 3 csizmadia, s ezek mind kontárok; az összes mesterségi keresetök, molnáré 200, kovácsé 65, csizmadiáé 140 vfrt. A helység tövében foly a Hejő vize, rákja és csádéja van igen sok és jó. Nevezetes épülete Spécz Antal úr szeszgyára; a gyár középszerü élettermés évben foglalatoskodtat october elejétől kezdve április utójáig egész munkáltatásban 12–14 rendesen hónapos munkást, a nyári munkáltatásban, melly ugyan nem folytonosan müködik 4-et. Kivántatik a gyár fentartására 2-től 5,000 pgő frt., miután csak attól függ, hogy millyen mennyiségben szedethetnek be az anyagok, a készitménynek bizonyos mennyiségét meghatározni lehetetlen, hanem a gyár tőkéjét évenként egy vagy kétszer forgathatja. Az elkészült szesz eladás helye legközelebb eső város Miskolcz, hol a Lengyelhonival hasonló áron kél, sőt annál inkább kerestetik. A helység mostani birtokosai: Miskolcz városa. Gr. Erdődy, b. Sekkendorf, Specz Antal, Balogh örökösök, Bizony Sámuel, Paksy család, és Novák örökösök.
