Kis-Tálya
Kis-Tálya, magyar falu, Borsod vmegyében, a kies egri völgy keleti oldalán, Egertől 6/16, Andornaktól és Ostorostól 2/16 állomásra, északnak és keletnek hegyes, nyugotnak s délnek halmos róna vidéken. 1526 holdnyi határából 86 h. belső telek, 608 h. szántóföld, 214 h. rét, 474 h. szőlő, 150 h. legelő. Urbéri szántóföld s rét 657 h.; majorsági 165 hold. A legelő közösen használtatik. A szőlő 9- és 10-dik dézma alatt áll. Földe átalában véve kavicsos és nyirkos, mindazáltal szorgalmas mivelés mellett, s tisztabuzát is megtermi. A mező gazdaság ugyan hanyagul űzetik, azonban dohány s dinnye termesztésre elég gondot forditnak, sőt számos kertekben a gyümölcs tenyésztés is jó karban áll. Lakosok összes száma 1041 l. kik 2 zsidón kivül, mindnyájan r. katholikusok, s helyben birnak csinos templomot s derék paplakkal ellátott anyaegyházat, mellyhez az ostorosi és andornaki leány egyházak is tartoznak; anyakönyvei 1722-én vették kezdetöket. Az összes népesség közt telkes gazda van 65, zsellér 36, lakó 55. Az Eger vize, melly az egri meleg források vizével egyesül, a helység határán keresztül folyván, két igen jövedelmes malmot hajt, mellyeknek egyikét az egri káptalan birja, különben földes úr levén itt az egri kis prépost.
Kis-Tályától alig 1/2 órányira volt hajdan: Nagy-Tálya helysége, mellynek maradványai most is látszanak. Később ez elpusztulván, helyén az egri püspök (most érsek) fáczányos kerte épült; majd puszta képen megtartván nevét, Heves vmegyéhez kebelezve ujra megnépesittetett, s jelenleg is leányegyháza a maklári anyaegyházhoz tartozik.
