Visegrád
Visegrád, Pest-Pilis v. német-magyar m.v., a Dunára kidomborodó széditő meredekségü visegrádi várhegy nyugoti tövében, felséges vidéken: Budához 3 1/2 óra: 1017 kath., 1 ref. lak., kath. paroch. szentegyházzal, s egy szép uradalmi tisztilakházzal, s több patakmalommal. Határa hegyből völgyből áll; gyümölcse sok; bora nem dicsértetik; erdeje szép. – Az emlitett hegynek ormán láthatni a hajdani pompás királyi vár mohos omladékait. Hogy itt már a magyarok kijövetelekor vár állott, az bizonyos, s hogy épitői tótok lehettek, neve is bizonyitja; mivel Visegrád annyit teszen mint magas vár, s a régi oklevelekben altum castrum név alatt fordul elő. – Királyaink idejében legelső emlités tétetik felőle I. András alatt, ki itt (1056. táján) kolostort épite a görög Bazil szerzetesek számára, kik azonban 1109-ben ezt deák szertartásunknak engedték által. Itt tölté ki Salamon király 1 1/2 esztendei kemény fogságát. I. Károly megerősittette, megnagyobbíttatta, a királyi pompával felékesitvén lakhelyének választotta. I. Lajos után pusztulni kezdett, miglen Corvin Mátyás ujolag mind a palotát, mind a kertet olly pompássá alkotá, hogy Oláh primás-érsek szemtanu bizonysága szerint Visegrád tündér helynek neveztetheték. – Ekkor tartatott itt fogságban a bajnok Viktorin, Podiebrad cseh király fia; és Vitéz János, Mátyás tanitója és esztergomi érsek, miután a király elleni összeesküvésben részesnek találtaték. Mátyás király halálával ismét hanyatlott dicsőségben; de II. Ulászló alatt törvény hozaték a magyar korona itteni őriztetésére. A mohácsi veszedelem után őrserege hitetlenül elszaladván: Maria-nostrai sz. Pál szerzetesek költöztek be, s ezek védték meg mind a várat, mind a koronát Solimánnak száguldozó csoportjai ellen. Később hol törökök, hol keresztények viaskodtak birtokáért, de I. Leopod parancsolatjából végképen széljelhányatott; s most némán és komoran állnak a hajdani királyi fényes palota falai, üvöltő szelek játékává válván, s komolyan emlékeztetik a vándort minden földi lények mulandóságára. F. u. a korona, s a város feje egy uradalomnak, melly Honth és Nógrád megyékre is kiterjed.
