JÓB.
JÓB. Szent Jób. Nevezetes Vár vala hajdan Bihar Várm. fekszik Berettyónak tavai között, és négy véd helyekkel vala meg erőssítve, némellyek Sz. Istvánig viszik eredetét, az ellenben bizonyos, hogy a’ 16dik században Botskainak birtokában vala, melly tőle el vétetvén, e’ vala fő oka a’ Tsászárról való elpártolásának. Minekutánna Váradot az Ozmanok el foglalták, Szent Jóbot is meg hódoltatták az Erdélyi zenebonáskodók, mellyet Heusler igyekezett vala viszsza venni, ’s el is égette a’ Várost, de oltalmazván a’ bent lévőket a’ Váradiak, kénteleníttetett el hagyni a’ Várat 1662dikben. Meg erőssíttették az Ozmanok e’ Várat, ’s hatalmokban vala 1686dik esztendeig, mig Generalis Karafa 4000 német, és 3000 magyar katonákkal ostromolván, ’s puskaport tartó tornyokat fel vettetvén, a’ feladásra kénszerítette. Az után keveset erőssíttetett, sőt a’ hazai zenebonákban gyakorta sanyargattatott; nevezetes Apátursága is van, a’ mellyről lásd Georg Pray Dissertatio de Dextera Sancti Stephani: hanem egyszersmind Simon Máté Sz. Pál Szerzetebéli Papnak, 1796dikban ki adott munkáját ki e’ tzím alatt: De Abbatia Szent Jógh &c. a’ mellyben az Apaturságnak viszontagságairól is jelesen értekezik az említett könyvszerző.
