Ady Endre: Kincs Gyula emlékének
Nagyon sima volt a ravatalon:
Hogy törölhette
Arcodról le a drága indulatokat
A Halál, ez a durva Hatalom?
Gondod, búd, békéd és bölcs mosolyod
Hogy törölhette
Arcodról le egy bolond, semmi, hirtelen,
Egy ostoba, leső, percnyi dolog?
Sima arcu búcsúd ma sem tudom
S ha rossz szememmel
Téged, hasonlitatlan, összetévesztelek
És sírok a havas országuton.