Ady Endre: Új marquis-k nyak-tilója
Új marquis-k nyak-tilója
Talán megérte, hogy megértem
És megértem szomoru titkát:
Ember-Idő ez. Szép ezt látni,
Szépek a föltámadott szittyák,
Szépek,
Minden daliás és gyönyörű,
Csak a szegény, gőgös Hegyi Beszédet
Sajnálom és szegény magamat.
És megértem szomoru titkát:
Ember-Idő ez. Szép ezt látni,
Szépek a föltámadott szittyák,
Szépek,
Minden daliás és gyönyörű,
Csak a szegény, gőgös Hegyi Beszédet
Sajnálom és szegény magamat.
Pörzsölt virág-kerteknek alján
Fut árkán az életem vére,
Nem a mosti, de ez a vér volt
Hősi, ki indult csatatérre,
Hősi:
Más és szebb csatákról álmodott
(Legalább: istenekkel) s megelőzi
Sok hasztalan, szolga, zagyva vér.
Talán nem baj, szebb ez így végnek:
Kéjjel fölérő, nagy utálat,
Sötét planéták holtas sorsa,
Szépek, akik riadtan állnak,
Szépek
S szépekkel töltött szemek,
Fogadjátok büszkén e buta véget:
Új marquis-k ezt az új nyak-tilót.
Fut árkán az életem vére,
Nem a mosti, de ez a vér volt
Hősi, ki indult csatatérre,
Hősi:
Más és szebb csatákról álmodott
(Legalább: istenekkel) s megelőzi
Sok hasztalan, szolga, zagyva vér.
Talán nem baj, szebb ez így végnek:
Kéjjel fölérő, nagy utálat,
Sötét planéták holtas sorsa,
Szépek, akik riadtan állnak,
Szépek
S szépekkel töltött szemek,
Fogadjátok büszkén e buta véget:
Új marquis-k ezt az új nyak-tilót.
