Ady Endre: [Adának]
[Adának]
Halkult, rejtő és becéző szavak,
Ti akkor is mellette lesztek,
Midőn gazdátoknak már nem szabad.
Ti akkor is mellette lesztek,
Midőn gazdátoknak már nem szabad.
Nyugtassátok és ölelgessétek
Érintés nélkül, mint a sóhaj,
De mámoritóan, mint a vétek.
Érintés nélkül, mint a sóhaj,
De mámoritóan, mint a vétek.
Amikor majd nem is gondol rátok,
Szegény gazdátok fojtott álmát
Álmaiba bemuzsikáljátok.
Szegény gazdátok fojtott álmát
Álmaiba bemuzsikáljátok.
S a szíve majd riadtan megremeg
És szemeibe kapcsolódnak
Nagy távolból a leghivebb szemek.
És szemeibe kapcsolódnak
Nagy távolból a leghivebb szemek.
1912. Bpest
| Ady Endre |
