Ady Endre: Kezdenek nyakukba venni
Kezdenek nyakukba venni
Kezdenek már nyakukba venni,
Hurráh, hurráh.
Milyen jó nem-ismertnek lenni,
Kezdenek már nyakukba venni,
Kiknek semmijük se vagyok.
Bocsáss meg nekem, én árva lelkem.
Hurráh, hurráh.
Milyen jó nem-ismertnek lenni,
Kezdenek már nyakukba venni,
Kiknek semmijük se vagyok.
Bocsáss meg nekem, én árva lelkem.
Éljenek, akik meg nem értnek,
Hurráh, hurráh.
Éljenek, akik a miértnek
Titkaiból semmit se kérdnek,
Kiknek semmijük se vagyok.
Bocsáss meg nekem, én árva lelkem.
Hurráh, hurráh.
Éljenek, akik a miértnek
Titkaiból semmit se kérdnek,
Kiknek semmijük se vagyok.
Bocsáss meg nekem, én árva lelkem.
Nem így jöttem, nem ezt akartam,
Hurráh, hurráh.
Kikre rátörtem szép viharban,
Megfullasztnak csúf diadalban,
Kiknek semmijük se vagyok.
Bocsáss meg nekem, én árva lelkem.
Hurráh, hurráh.
Kikre rátörtem szép viharban,
Megfullasztnak csúf diadalban,
Kiknek semmijük se vagyok.
Bocsáss meg nekem, én árva lelkem.
Agyonölelnek és csókolnak,
Hurráh, hurráh.
Milyen jó nem-ismertnek lenni.
Kezdenek már nyakukba venni,
Kiknek semmijük se vagyok.
Bocsáss meg nekem, én árva lelkem.
Hurráh, hurráh.
Milyen jó nem-ismertnek lenni.
Kezdenek már nyakukba venni,
Kiknek semmijük se vagyok.
Bocsáss meg nekem, én árva lelkem.
