Amade László: LX. HADD KÉSÉRTSEN, ÉDESGESSEN...
LX. HADD KÉSÉRTSEN, ÉDESGESSEN...
1.
Hadd késértsen, édesgessen,
Hizelkedjen reménség:
Biztat, úgy lesz, és el sem vesz
Érdeme,
kiért szivem ég;
Jutalma
De nem, nem, nem!
Nem, nem, nem
Hiszek immár,
Ámbár tűz, víz, jég, vas,
Ércz halálomra jár,
Átkozott szó az: bár, bár!
Hadd késértsen, édesgessen,
Hizelkedjen reménség:
Biztat, úgy lesz, és el sem vesz
Érdeme,
kiért szivem ég;
Jutalma
De nem, nem, nem!
Nem, nem, nem
Hiszek immár,
Ámbár tűz, víz, jég, vas,
Ércz halálomra jár,
Átkozott szó az: bár, bár!
2.
Az melly szivet porrá tettél,
Meg kivánod gyujtani!
Kit hamuvá elégettél,
Újra föllobantani!
Ah, távozzál kegyetlen,
Istentelen!
Ravasz, csalárd, hamis,
Pogány és hitetlen,
Orczátlan és szemtelen!
Az melly szivet porrá tettél,
Meg kivánod gyujtani!
Kit hamuvá elégettél,
Újra föllobantani!
Ah, távozzál kegyetlen,
Istentelen!
Ravasz, csalárd, hamis,
Pogány és hitetlen,
Orczátlan és szemtelen!
3.
Még megbánod és megszánod
Zokogva megsiratod,
Hogy igy bántál s meg nem szántál,
Gyászelmédben juttatod:
Csak, csak légyen minden,
Az mit föltettél,
Csak csak gyülölj s megölj!
Gyilkos mit követtél,
Többet még sem hóditod!
Még megbánod és megszánod
Zokogva megsiratod,
Hogy igy bántál s meg nem szántál,
Gyászelmédben juttatod:
Csak, csak légyen minden,
Az mit föltettél,
Csak csak gyülölj s megölj!
Gyilkos mit követtél,
Többet még sem hóditod!
