Ányos Pál: A csalfa szivnek megvetése
A csalfa szivnek megvetése
1
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Nincs helyed buzgóságomnál,
Menny annak nyögni ölében,
Kinek leltél szerelmében
| Esmérem már szivedet: |
| Mert megszegted hitedet. |
Kinek leltél szerelmében
| Édesb kellemetességet, |
| Mint nálam gyönyörüséget. |
2
Nem bizom szinre magamat
Láng gerjessze fel lángomat,
Még kék szemeknek sem hiszek,
Sem szóknak, mellyek, mint vizek,
| Ezután, ha szeretek; |
| Külömben nem éghetek. |
Sem szóknak, mellyek, mint vizek,
| Kedvesek, mig csergedeznek, |
| S a lehellettel enyésznek. |
3
Legalább e hasznát vettem
Noha többet érdemlettem, -
Te pedig, ha jut eszedben,
Melly nemtelen vagy szivedben,
| Megcsalt szeretetemnek; |
| De ez elég szivemnek. |
Melly nemtelen vagy szivedben,
| Pirulj, s felejts el engemet. - |
| Háláld evvel hivségemet. |
1782-1784
