Arany János: CSENDES DALOK
CSENDES DALOK
I
Ej! haj! ne szomorkodj
Szivbeli jó barátom;
Ej! haj! minden ember
Holtig él a világon.
Tegnap is volt, márma is van.
Holnap is lesz, úgy ahogy:
Ej! haj! feleségem,
Majd elélünk valahogy.
Szivbeli jó barátom;
Ej! haj! minden ember
Holtig él a világon.
Tegnap is volt, márma is van.
Holnap is lesz, úgy ahogy:
Ej! haj! feleségem,
Majd elélünk valahogy.
Azért, hogy elapad
Már a víz is előlünk,
Azért a bubánat
Messze járjon mitőlünk.
Nyomoruság, szomoruság;
Elég ebből egyik is;
Ej! haj! feleségem,
Szenvedtünk mi eddig is.
Már a víz is előlünk,
Azért a bubánat
Messze járjon mitőlünk.
Nyomoruság, szomoruság;
Elég ebből egyik is;
Ej! haj! feleségem,
Szenvedtünk mi eddig is.
Ej! haj! sose búsulj
Szivbeli jó barátom;
Ej! haj! minden ember
Szenved azt a világon.
Lám a hold is változandó:
Néha telik, néha fogy;
Ej! haj! feleségem,
Maid megélünk valahogy.
Szivbeli jó barátom;
Ej! haj! minden ember
Szenved azt a világon.
Lám a hold is változandó:
Néha telik, néha fogy;
Ej! haj! feleségem,
Maid megélünk valahogy.
II
Igyunk biz azt egy-egy kicsit,
Ne szégyeljük, ha jól esik;
Hiszen egy-két ital bortul
Ez a világ fel nem fordul.
Ne szégyeljük, ha jól esik;
Hiszen egy-két ital bortul
Ez a világ fel nem fordul.
S ha felfordul: mit én bánom!
Abba' sincsen semmi károm;
Tán, kit a sors fejre buktat,
Akkor ismét talpra juthat.
Abba' sincsen semmi károm;
Tán, kit a sors fejre buktat,
Akkor ismét talpra juthat.
Ha felfordul: Isten neki!
Tán bizony még használ neki!
Mélyen leszánt a jó gazda,
Úgy esik alul a gazza. -
Tán bizony még használ neki!
Mélyen leszánt a jó gazda,
Úgy esik alul a gazza. -
(1853)
