Arany János: VERSES BÍRÁLATOK, SZÉLJEGYZETEK
VERSES BÍRÁLATOK, SZÉLJEGYZETEK
Ercsey Sándor vers-gyakorlatára:
A vers jó, csak az a hiba, hogy sok lábai sánták,
Sándor öcsém, máskor görgetegebbre csináld.
Sándor öcsém, máskor görgetegebbre csináld.
| * |
Szentmiklósy Sámuel: Az állatok restaurációja c. munkájára:
| Kanna akarván |
| * |
Szilágyi István: Emlékbeszéd c. szatírájára:
Vág, szúr, csíp, harap, öl: simit is, de nem ám szőrmentén.
| Nem csoda, Borzos, azért, hogy hajad élire áll. |
| * |
Gaal József: Zenekórság c. szatírájára:
Szép, jó vagy, de az álnevet hagyd; mert rajtad a névnek
| Megbosszulja magát jogszerű birtokosa. |
| * |
Tárkányi Béla: Indítványok c. szatírájára:
Bezzeg ez ám megfőzte, követvén Róma szakácsát,
| Hús, víz benne elég; kár, sava hogy kimaradt. |
*
Az Elveszett Alkotmány bírálatának az Idő Malmát kifogásoló passzusához:
Ostoba Kauderwelsch! ez az öt sor jó az egészben.
"A tölgyek alatt" című költeményére valaki gúnyverset írt. A vers szemére vetette: "Korpát vegyítettél össze a lángliszttel. " Ehhez a következőket fűzte:
Meglehet, úgy is van, de hisz a patvarba!
Annyi lángliszt közé egy gyüszűnyi korpa!
Nem az a baj, hanem, ha oly rég nem tettem,
Most a korpa közé minek elegyedtem.
Annyi lángliszt közé egy gyüszűnyi korpa!
Nem az a baj, hanem, ha oly rég nem tettem,
Most a korpa közé minek elegyedtem.
E sorhoz: "Hagyjunk fel a Pindusz meredek ormával" ezt írta:
Tudtam én előre, hogy evvel így járok,
Hogy utamat állják pinduszi betyárok;
Elismerik: hajdan hogy voltam valami:
De ma nem engednek helyet szorítani.
Hogy utamat állják pinduszi betyárok;
Elismerik: hajdan hogy voltam valami:
De ma nem engednek helyet szorítani.
Az egész gúnyvers végére pedig ezt:
Ez nem jó-akarat, vagy hozzá-nem-tudás,
Beteg oroszlánynak volt szánva e rugás,
Ki, bár nem oroszlány, csak másforma beteg:
Bír mondani annyit: "én ilyet megvetek".
Beteg oroszlánynak volt szánva e rugás,
Ki, bár nem oroszlány, csak másforma beteg:
Bír mondani annyit: "én ilyet megvetek".
(1878. jan. 2)
