Babits Mihály: STABAT MATER...
STABAT MATER...
Állt az anya keservében
sírva a kereszt tövében,
kinek megtört s jajjal-tellett
lelkét kemény kardnak kellett
sírva a kereszt tövében,
| melyen függött szent Fia, |
lelkét kemény kardnak kellett
| kínzón általjárnia. |
Óh mily búsan, sujtva állt ott
amaz asszonyok-közt-áldott,
Mily nagy gyásza volt sírása
mikor látta szent Fiát a
amaz asszonyok-közt-áldott,
| ki Téged szült, Egyszülött! |
mikor látta szent Fiát a
| szívtépő kinok között! |
Van-e oly szem, mely nem sírna
Krisztus anyjával s e kínra
aki könnyek nélkül nézze,
hogy merül a szenvedésbe
Krisztus anyjával s e kínra
| hidegen pillantana? |
hogy merül a szenvedésbe
| fia mellett az anya? |
Látta Jézust, hogy fajtája
vétkéért mit vett magára
S látta édes fiát végül
haldokolni vigasz nélkül,
vétkéért mit vett magára
| és korbáccsal vereték. |
haldokolni vigasz nélkül,
| míg kiadta életét. |
Kútja égi szeretetnek,
engedd érzenem sebednek
Engedd, hogy a szívem égjen
Krisztus isten szerelmében,
engedd érzenem sebednek
| mérgét: hadd sírjak veled! |
Krisztus isten szerelmében,
| s ő szeressen engemet! |
Óh szentséges anya, tedd meg,
a Keresztrefeszítettnek
Oszd meg, kérem, kínját vélem,
kinek érdem nélkül értem
a Keresztrefeszítettnek
| nyomd szívembe sebeit! |
kinek érdem nélkül értem
| tetszett annyit tűrni itt! |
Jámborul hadd sírjak véled
és szenvedjek mígcsak élek
Álljak a kereszt tövében!
Szívem szíved keservében
és szenvedjek mígcsak élek
| Avval, ki keresztre szállt! |
Szívem szíved keservében
| társad lenni úgy sovárg! |
Szűzek szűze! légy szívedben
hozzám jó és nem kegyetlen!
Add hogy sírván Krisztus sírján
sebeit szívembe írnám
hozzám jó és nem kegyetlen!
| Oszd meg vélem könnyedet! |
sebeit szívembe írnám
| s bánatodban részt vegyek! |
Fiad sebe sebesítsen!
Szent keresztje részegítsen
hogy pokol tüzén ne égjek!
S az ítélet napján, kérlek,
Szent keresztje részegítsen
| és vérének itala, |
S az ítélet napján, kérlek,
| te légy védőm, Szűzanya! |
Ha majd el kell mennem innen,
engedj győzelemre mennem
És ha testem meghal, adjad
hogy lelkem dicsőn fogadja
engedj győzelemre mennem
| anyád által, Krisztusom! |
hogy lelkem dicsőn fogadja
| a pálmás paradicsom! |
