Babits Mihály: GOLGOTAI CSÁRDA
GOLGOTAI CSÁRDA
(Egy ismert passió-ének dallamára)
"Hej, katonák, van-e bor
a kűherkulessét!
S kocka? Lógjon aki lóg!
Hozom a köntössét.
"Hej, katonák, van-e bor
a kűherkulessét!
S kocka? Lógjon aki lóg!
Hozom a köntössét.
Kis murit ma! Illik az
vidám örökösnek:
Gazdája már nem iszik
ugysem a köntösnek.
vidám örökösnek:
Gazdája már nem iszik
ugysem a köntösnek.
Megkukult a feszület
három óra tájban.
Akkor elfogyott a szusz
a zsidókirályban.
Ha! nagy a zsidókirály,
magas a kormánya:
Lába alatt jár a szél,
feje fölött kánya.
három óra tájban.
Akkor elfogyott a szusz
a zsidókirályban.
Ha! nagy a zsidókirály,
magas a kormánya:
Lába alatt jár a szél,
feje fölött kánya.
Ej, de fene csúf idő!
Mi a fránya hozta?
Lót a szél mint egy bolond
kint az uccahosszba.
Zörg az ablak; fütyül a
hej fütyül a kályha;
most igazán jó meleg
jó meleg a csárda.
Mi a fránya hozta?
Lót a szél mint egy bolond
kint az uccahosszba.
Zörg az ablak; fütyül a
hej fütyül a kályha;
most igazán jó meleg
jó meleg a csárda.
Ott fönn a kereszt alatt
bőg egynéhány dajna:
názáreti ember volt,
ácsmester az apja.
Lógjon aki... vesd ki már!
Nyolc! A köntöst tartom -
Csárdásné, te szebb vagy mint
minden zsidóasszony!"
bőg egynéhány dajna:
názáreti ember volt,
ácsmester az apja.
Lógjon aki... vesd ki már!
Nyolc! A köntöst tartom -
Csárdásné, te szebb vagy mint
minden zsidóasszony!"
