Babits Mihály: [MI VAN VELED EMBER?...]
[MI VAN VELED EMBER?...]
Mi van veled ember? Nincs már teveled
sem apád, az Igazság, sem anyád, a Képzelet.
sem apád, az Igazság, sem anyád, a Képzelet.
Belépsz az életbe, fejmeghajtón,
mint egy hivatalba, a párnás ajtón.
mint egy hivatalba, a párnás ajtón.
Nincs főnök itt, s mégis szigorú hivatal
szabja tenni mindenkinek azt amit nem akar.
szabja tenni mindenkinek azt amit nem akar.
Az Idő, goromba irodaszolga,
az üres lapokat elébe tolja.
az üres lapokat elébe tolja.
Egymás után, s már készen, rubrikázva.
Előre tudod, hogy mit kell írni rája.
Előre tudod, hogy mit kell írni rája.
Alighogy kitöltötted, elkapja előled,
s úgy nézel utána az elröppenőnek,
s úgy nézel utána az elröppenőnek,
mint aki valamit elfelejtett;
s titkon már bánni kezded,
s titkon már bánni kezded,
mért nem húztad keresztül a buta rubrikákat,
vagy mért nem rajzoltál inkább valamit, madarat, virágot...
vagy mért nem rajzoltál inkább valamit, madarat, virágot...
1932. máj. körül [?]
