Balassi Bálint: HARMINCNEGYEDIK
HARMINCNEGYEDIK
EZT AKKOR SZERZETTE, HOGY AZ FELESÉGE IDEGENSÉGÉT ÉS HAMISSÁGÁT ESZÉBE KEZDTE VENNI, KIN ELKESEREDVÉN S JUTVÁN ANNAK AZ SZERELMESÉNEK IGAZSÁGA ESZÉBE, AKIT OK NÉLKÜL BOLONDUL ELHAGYOTT VOLT FELESÉGEÉRT, ÚGY SZEREZETTE EZT
az "Már szinte az idő vala ki[nyílásban]" nótá[jára]
| 1 | Méznél édesb szép szók, örvendetes csókok, |
| Most emlékeztetnek elmúlt régi sok jók, |
| Melyekbe ezután már soha nem jutok. |
| 2 | Titkos keservemben hull orcámrúl könyvem, |
| Rólam mit prófétált, tölt mert mind fejemen, |
| Aki keservesen válék el éntőlem. |
| 3 | Fájdalmam öregbül naponkint bűnemtűl, |
| Mert mint gyümölcsiért diófát ág közül, |
| Tőlem úgy elverém jováért ok nélkül. |
| 4 | Kiért reám szállott Istentűl nagy átok, |
| Betegség, kár, sok gond, szégyen, rút hír, szitok, |
| S ha kiért vétkeztem, hozzám az is álnok. |
| 5 | De méltó vétkemért már holtig szenvednem, |
| Mint gonosz oltvánnak, bűnem hasznát vennem, |
| S más megette mérget nékem is megennem. |
| 6 | Mint halálra vált kór nem tűr orvosságot, |
| Mert halál sürgeti, nem kedvel semmi jót, |
| Én sem hallgathatok vigasztaló szép szót. |
| 7 | Vigasztalás, jó társ nem ádhat víg kedvet, |
| Bús fejem egyedül csak bujdosni szeret, |
| Mert pokolnak tetszik ez világi élet. |
| 8 | Könyörgök Istennek csak ez két dologért: |
| Szánjon meg immáron elsőben csak ezért, |
| Kit soká szolgáltam híven szerelméért. |
| 9 | Nézzen vétkem mellett nagy szerelmemre is, |
| Mégis mint szolgáltam, tudja ő maga is, |
| Vétkemnek sok búját mint viseljem most is. |
| 10 | Ezt ha megnyerhetem, bár meghaljak ottan, |
| Búmnak, mint hattyúnak, légyen vége vígan; |
| Más kívánságom ez: idvözüljek osztán. |
