Batsányi János: Esdeklő panasz
Esdeklő panasz
Ne félj, ne félj, kedves lélek!
Mondtam, hogy már nem remélek...
| Ne távozzál előlem. |
| Miért tartasz hát tőlem? |
Mit kesergetsz haszontalan,
Tudom úgyis, boldogtalan,
| Mit únszolod könyveim? |
| Hogy nem lehetsz az enyim! |
Látom, mint küszködik szíved,
Szemlélvén, mint eped híved,
| Mint ég titkos tüzében, |
| S mint vész kínos hevében! |
Látom, nedvesült szemednek
Tudván, érted mint gerjednek
| Mint hullnak le gyöngyei, |
| Lelkemnek gyötrelmei! |
Ó! ha bánatimnak árja
S még egészlen ki nem zárja
| Meghatotta szívedet, |
| Elméd régi hívedet: |
Ó! ne siess, drága lélek,
Tiéd vagyok én, míg élek...
| Ne siess úgy előlem! |
| Ne tartózkodjál tőlem! |
(1791)
