Csokonai Vitéz Mihály: Egy rózsához
Egy rózsához
Nincs tavasszal, nincs se nyáron,
Még nagyobb díszt nyerne Sáron,
| Mint te, olyan rózsaszál; |
| Csak te ott virítanál. |
Rózsaszínnel játszadoznak
Rózsamézzel harmatoznak
| Két virító arcaid, |
| Csókra termett ajkaid. |
Látta kellemid Citére.
Hogy pirosló lába-vére
| Látta és irígykedett, |
| Képeden büszkélkedett. |
Hófehér tekintetednek
Rózsaszálacskák ferednek
| Hajnalán nyílásba jött |
| Tiszta téjhabok között: |
Szűz mellyed fehér ölére
Mint mikor rózsák tövére
| Ők is úgy mosolyganak, |
| Gyöngyvirágot raktanak. - |
Rózsa vagy te, rózsa lészel,
Jaj, de bezzeg kínra tészel,
| Rózsa még a selymed is: |
| Hogyha van tövisked is! |
Rózsa! engedd, hadd heverjek
S édes árnyékodba nyerjek
| Éltető bokrodba már, |
| Fészket én, rideg madár. |
