Csokonai Vitéz Mihály: Az eltávozás
Az eltávozás
Távol vagy tetőled,
Óh életem reménye!
Óh Lilla, főldi angyal,
Távol vagyok tetőled!
Óh életem reménye!
Óh Lilla, főldi angyal,
Távol vagyok tetőled!
| Elhagytalak, galambom, |
Miólta oly sok édes
Csókok között utólszor
Búcsút vevék tetőled,
Ím, vissza én se mentem,
Te is hiába vártál.
| De bezzeg aki Lillát |
Elhagyta ám magát is!
El - s ah, talán örökre.
