Csokonai Vitéz Mihály: Óh, szegény országunk
Óh, szegény országunk
| Óh, szegény országunk! |
| Óh, szegény hazánk! |
| Elmúlt szabadságunk, |
| Nyakunkon a hám. |
| Csúf a rabota. |
| Hol nincs despota? |
| Hagyjuk el örökre |
| E rabi határt; |
| Szálljunk oly örökre, |
| Hol német nem járt. |
| Jámbor eleink! |
| Mért nem olyan bátrak, készek |
| A mi szíveink? |
| Vagy mért ki nem állasz! |
| Mért nem ontasz vért? - |
| Bosszút mért nem állasz, |
| Scytha, magadért? |
| Tették, s mégis élsz? |
| A haláltól félsz? |
| Imé, a németség |
| Alja, sepreje |
| Egy nemes nemzetség |
| Ura és feje. |
| Scythák lakhelyét, |
| Mézét és tejét. |
| Árpád örökjébe |
| Csúf bitang duskál, |
| A sólymok fészkébe * |
| Gyáva banka száll; |
| Ha van benne ész, |
| Áldozatja lész. |
A Sólyom régente Magyarország címere volt
| Hacsak bécsi lelket |
| Rókától nem kér, |
| Méltóságos telket |
| A magyar nem nyér. |
| És Grasalkovics; |
| Holmi rác ics, vics. |
