Csokonai Vitéz Mihály: A VIOLA
A VIOLA
(Chiabrera)
A kis viola,
Kit kiburkola
A gyepen a szép reggel,
Kékes levelét,
Szagos kebelét
Nem delin nyitja-é fel?
Kit kiburkola
A gyepen a szép reggel,
Kékes levelét,
Szagos kebelét
Nem delin nyitja-é fel?
Úgy vagyon: nedves
Kelyhéből kedves
Fűszerszám illatja jő;
Szemet igéző
Színnel a néző
Lelkét megvídítja ő.
Kelyhéből kedves
Fűszerszám illatja jő;
Szemet igéző
Színnel a néző
Lelkét megvídítja ő.
Szépen kékellik
És veresellik,
Míg leng a hajnali szél;
Május nimfája
Legszebb lyánykája:
De végtére mire kél?
És veresellik,
Míg leng a hajnali szél;
Május nimfája
Legszebb lyánykája:
De végtére mire kél?
Ah, egy meleggel,
Mint a szép reggel,
Tőlünk eltűnik még ma:
Ím, már bágyadtan,
Ím, már hervadtan
Áll a szegény viola! -
Mint a szép reggel,
Tőlünk eltűnik még ma:
Ím, már bágyadtan,
Ím, már hervadtan
Áll a szegény viola! -
Te, szépségeddel,
Ifjú léteddel
Ki oly kevély vagy és vak,
Édes kínzója,
Kedves békója
Keserves rabságomnak!
Ifjú léteddel
Ki oly kevély vagy és vak,
Édes kínzója,
Kedves békója
Keserves rabságomnak!
Ah, végy magáról
E violáról
Tanácsot, míg ifjú léssz,
Mert szépségednek,
Deliségednek
Dísze oly hamar elvész.
E violáról
Tanácsot, míg ifjú léssz,
Mert szépségednek,
Deliségednek
Dísze oly hamar elvész.
