Csokonai Vitéz Mihály: AZ ELRAGADT SZÍV
AZ ELRAGADT SZÍV
(Zappi)
A szép Rózsi szép szemének
Nyilát ennek
A mellynek nékicsapta;
S gyöngy kezét sebemre tévén,
Onnan az én
Tört szívemet kikapta.
Nyilát ennek
A mellynek nékicsapta;
S gyöngy kezét sebemre tévén,
Onnan az én
Tört szívemet kikapta.
Ah, szegény szív, mely iszonyú
Fájdalom s bú
Közt hagyott el engemet!
Ah, már ki beszéli elő,
Hová ment ő
S hová vitte szívemet?
Fájdalom s bú
Közt hagyott el engemet!
Ah, már ki beszéli elő,
Hová ment ő
S hová vitte szívemet?
Ha mellyemből elment ő már,
Csak tudnám bár,
Hol van most s mit csinálhat?
Kérdem forrástól s erdőtől,
Hegytől, vőlgytől,
De rá egy sem találhat.
Csak tudnám bár,
Hol van most s mit csinálhat?
Kérdem forrástól s erdőtől,
Hegytől, vőlgytől,
De rá egy sem találhat.
Ti itt, nimfák és pásztorok,
Tudhatjátok,
Az én szívem hol vagyon:
Aki látta köztetek tám,
Hozza hozzám,
Lánggal ég ő, hív nagyon.
Tudhatjátok,
Az én szívem hol vagyon:
Aki látta köztetek tám,
Hozza hozzám,
Lánggal ég ő, hív nagyon.
De ah, hallom, egy kemény szó
Ezt mondja: óh,
Hijjába keresgéled,
Rózs' eltette, Ámornál van
Haszontalan;
Többé azt nem szemléled.
Ezt mondja: óh,
Hijjába keresgéled,
Rózs' eltette, Ámornál van
Haszontalan;
Többé azt nem szemléled.
