Csokonai Vitéz Mihály: IFJÚSÁG S SZERELEM
IFJÚSÁG S SZERELEM
(Rolli)
Dorilla, ez a te
Szép kellemed végre
Még mivé lészen?
Ah, ah, megbánod még,
Hogy elvontad mindég
Mástól egészen.
Szép kellemed végre
Még mivé lészen?
Ah, ah, megbánod még,
Hogy elvontad mindég
Mástól egészen.
A deli ifjúság
Oly, mint egy szép virág
Természetébe:
Mezei és paraszt
Ha nem míveli azt
Ámor kertjébe.
Oly, mint egy szép virág
Természetébe:
Mezei és paraszt
Ha nem míveli azt
Ámor kertjébe.
Sok az örömtől fut,
Vélvén, hogy így nem jut
A bú markába:
S elélvén tavasszát,
Látja vak hibáját,
De már hijjába.
Vélvén, hogy így nem jut
A bú markába:
S elélvén tavasszát,
Látja vak hibáját,
De már hijjába.
Olykor a szerető
Vadászként az élő
Prédát kíséri,
S annyi baja után
Rá sem ügyel osztán,
Mikor eléri.
Vadászként az élő
Prédát kíséri,
S annyi baja után
Rá sem ügyel osztán,
Mikor eléri.
Igaz, de van oly is,
Ki ha megfogja is,
Kincs gyanánt tartja,
Nyájaskodik véle
S arany ketrecébe
Cúkorral tartja.
Ki ha megfogja is,
Kincs gyanánt tartja,
Nyájaskodik véle
S arany ketrecébe
Cúkorral tartja.
Ne harcolj hát, ah ne,
A magad vesztedre,
Gondolatiddal:
Gyorsan fut az idő
S soha vissza nem jő
Víg napjaiddal.
A magad vesztedre,
Gondolatiddal:
Gyorsan fut az idő
S soha vissza nem jő
Víg napjaiddal.
Szerelem nélkűl ma
Ebb' a szabadságba
Élek én éppen.
S egy íly nyugvás mit ér,
Kin öröm nélkűl vér
Szívünk eképpen?
Ebb' a szabadságba
Élek én éppen.
S egy íly nyugvás mit ér,
Kin öröm nélkűl vér
Szívünk eképpen?
Az arany szerelme
S a nagyravágyás se
Bántson tégedet.
Búsúlsz, ha elveszted,
Ha megvan, nem leled
Bennek kedvedet.
S a nagyravágyás se
Bántson tégedet.
Búsúlsz, ha elveszted,
Ha megvan, nem leled
Bennek kedvedet.
Egy szerelmes hévség,
Mely szerelemért ég,
Lelkünk táplálja,
Egyebet szélvészbe,
De ezt csendességbe
S vígan találja.
Mely szerelemért ég,
Lelkünk táplálja,
Egyebet szélvészbe,
De ezt csendességbe
S vígan találja.
