Csokonai Vitéz Mihály: Az ősz
Az ősz
Ősszel minden plánták, a víg kikeletnek
A madarak, melyek a bársony reggelnek
Már régen véletlen egy seregbe gyűltek
Mások, melyeket a fészekbe raktanak,
Hol a természetnek gondviselő atyja
Az erdők bársonyi már, a zőld levelek
A mezőnek minden lakóját kész honja
| Díszei, sárgúlva porba temettetnek. |
| Új óráin ékes hangon énekelnek, |
| S csattogó szárnyakkal tőlünk elrepűltek. |
| Elaltató, meleg kebelébe vannak, |
| Azokat az álom mákjával nyugtatja. |
| Lehullván, a szelek játszadoznak velek. |
| Készen várja, s oda tagjait bévonja. |
