Dsida Jenő: A kiábrándulás rímei
A kiábrándulás rímei
Ajkamon hűvös a lehellet.
Senki mellett
Senki mellett
nem szólok már én senki ellen.
Fáj a mellem.
Fáj a mellem.
Nem bűvölnek a tarka holmik.
Szemem romlik.
Szemem romlik.
Nem állítnak meg hangos "halló"-k.
Nagyothallok.
Nagyothallok.
Nem bizserget az illat forrón.
Rossz az orrom.
Rossz az orrom.
Nem beszélünk már soha ketten.
Berekedtem.
Berekedtem.
A bor, mely korsómban vereslett,
ecetes lett.
ecetes lett.
Élőre és halottra béke.
Vége. Vége.
Vége. Vége.
1935
