Fazekas Mihály: A gratiákhoz
A gratiákhoz
Óh kellemesség és kegyek asszonyi,
Kik a halandók napjait, a kemény
Kik a halandók napjait, a kemény
| Történeteknek ellenére, |
| Melyeket öblöget a szerencse, |
Eltűrhetőkké tészitek egy szelíd
Kis rajzolással; sőt a halál komor
Kis rajzolással; sőt a halál komor
| Tekintetén is bájoló színt |
| Tudtok az ember elébe vonni. |
Ugyan mi csínt tett létem előttetek,
Hogy csalfa képek festegetésivel
Hogy csalfa képek festegetésivel
| És áltató ledérkedéssel |
| Öszvezavart eszemen cicáztok? |
Hahogy nem illik mennybe vezetnetek
Egy véges élőt: menjetek el tehát
Egy véges élőt: menjetek el tehát
| Előlem a tündér hazába, |
| És nevetek ne legyen Ruszánda. |
