József Attila: Aron Cotrus Gyárban
Gyárban
nem züllhetsz el már te se jobban...
katlanához, amelyben olvadozol?...
a vérveritékes napszám bére
alig elegendő kenyérre...
a mágnásokért, a nagyurakért...
sujtsz... s úgy marja a szikra-ragya
robotod óráin testedet,
mint az áztatott kötelek |
és mint a puska agya... |
vörös szikraesőben pesti
és bukaresti
ocsmány és hasas urakért,
herékért, kik a te munkádból s a te vak
alázatodból palotákat emelnek
maguknak a Dombovicánál meg a Duna mellett...
nem süllyedhetsz mélyebbre sohase... pajtás!