József Attila: NEM TUDUNK ÉLNI
S gizgazzal benőve minden istenoltár.
Hajh, vágyak anyja, de mostoha voltál.
A félelem sikong zirrenő haraszttal
S vén adós erdő nem űz, nem marasztal.
És torkom szorongatja valami titok:
Ajkat én miért csak sóhajra nyitok?
Ilyen vagyok én és sose leszünk mások.
Jaj, jaj, nem tudunk élni, nyavalyások.