Juhász Gyula: A mi balladánk
A mi balladánk
Tizenkét kőmíves magas Déva várát
Mikor építette,
A legszebb asszonynak patyolatos testét
Beléje temette,
A legszebb asszonynak szomorú véréből,
Gyönyörű testéből,
Épült Déva vára,
A magos, az árva,
S lenézett a csillagos, nagy égről!
Mikor építette,
A legszebb asszonynak patyolatos testét
Beléje temette,
A legszebb asszonynak szomorú véréből,
Gyönyörű testéből,
Épült Déva vára,
A magos, az árva,
S lenézett a csillagos, nagy égről!
Merész álmodások magas Déva várát
Mikor építettem,
A legszebb vágyamat megöltem, megöltem,
Beléje temettem,
A legszebb vágyamnak kiontott véréből,
Szomorú véréből
Épül a Művészet magas Déva vára,
A gyönyörű, árva,
S néz rátok a csillagos, nagy égről!
Mikor építettem,
A legszebb vágyamat megöltem, megöltem,
Beléje temettem,
A legszebb vágyamnak kiontott véréből,
Szomorú véréből
Épül a Művészet magas Déva vára,
A gyönyörű, árva,
S néz rátok a csillagos, nagy égről!
