Juhász Gyula: Magyar ősz
Olyan nehéz örülni most neked.
Kinek érlelsz gazdag gerezdeket
S a rét rózsádat kinek nyitja most?
Hány özvegyet lát bágyadt napszemed,
Harmat helyett csillantva könnyeket.
Ó messze Dnyeszter, mély Visztula, Don!
Milyen világot érsz, ha visszajössz,
Mit hoz talányos testvéred, a tél,
Isten, kit áld szelíd angyalsereg,
Adj víg karácsonyt és békés telet!