Kisfaludy Károly: 2. Szirmay Klára.
Barna Tisza' habjai, |
S Szatmár nemes ifjai! |
Messze fénylő világa`, |
Ugocsa szép virága. |
Szirma régi termében, |
Az öröm nyílt ölében. |
Csöngtek a telt poharak, |
Durrogtak a mozsarak. |
Klára, a szép hajadon, |
Mindent közelébe von. |
A szép s jónak fensége, |
A nap gyönyörűsége. |
Melyet bízva forgatál: |
Rejtezik a zord halál. |
S Klára hókeblére vág, |
Torrá lőn a mulatság. |