Kölcsey Ferenc: HŐS
HŐS
| Védni menj el engem és hazád! |
Győzve térj meg,
Búcsut így sohajta,
S véle e kard,
S ellen vére rajta!
| Hős elindul, lángban kebele, |
Vág, de sebjén
Omlik drága vére,
Győz, de halva
Hull vert ellenére.
| Mécsvilágnál gyönge hölgy mit vár? |
Karddal együtt,
Melyet fog kezébe,
Csöndes estvén
Néma sír födé be.
| Hős, aludjál! dombod hantja zöld, |
Érted áldást
Hű kebel sohajta;
Véled a kard,
S ellen vére rajta.
Cseke, 1833. október 7.
