Kosztolányi Dezső: Szülőföldemnek bús határa, hajh

Full text search

Szülőföldemnek bús határa, hajh
 
Szülőföldemnek bús határa, hajh,
elér-e még a bánat és sóhaj?
 
Mert hozzád többé nem visz a vonat,
csak így emelhetem rád arcomat.
 
Gyermekkorom, áldott gyermekkorom,
te hontalan, hozzád kiáltozom.
 
Bölcsők, koporsók, temetői por
és templomok ormán az estbibor.
 
Kis iskolánk, amelybe a harang
oly édesen beszélt, akár a lant.
 
Lombok, virágok és színes kavics
a sínek mellett. Hullámos Palics.
 
Hold, nyári bál, rakéta, kéjes ég
s a szélbe - karcsú lányok - jegenyék.
 
Szívembe húsz év gazdagsága s lágy,
édes-halálos méz: a vágy, a vágy.
 
Fejemre kulcsolom a két kezem
és koravénen rád emlékezem.
 
Vagyok szegény, ki semmit sem akar,
harmincnégy éves, elfáradt magyar.
 
S nem kérdezem, az ég ragyog-e még.
Azt sem kérdezem, hogy vagyok-e még?
 
1919

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi