Kosztolányi Dezső: BOLDOGSÁG
BOLDOGSÁG
Carl Sandburg
Kérdeztem a professzoroktól, kik az élet értelmét
Híres vezetőkhöz mentem, kik ezer meg ezer ember
Mindannyian rázták fejüket, csak mosolyogtak, mintha
És akkor egy vasárnap délután a Desplaines folyó
s megpillantottam egy csomó magyart a fák alatt
| tanítják, hogy micsoda a boldogság. |
| munkáját irányítják. |
| ugratni akartam volna őket. |
| partján sétáltam, |
| az asszonyaikkal meg a gyerekeikkel meg egy |
| kis hordó sörrel meg egy harmonikával. |
