Kosztolányi Dezső: PRÓFÉTA
PRÓFÉTA
Rainer Maria Rilke
Tág szemében óriási arcok
s az itélet tűzcsóvája, vak
tombolása, mely pusztítva harsog, -
a szemöldök ívei viharzók
és busák. A mellében vihar-szók
ágaskodnak, újra csak szavak,
s az itélet tűzcsóvája, vak
tombolása, mely pusztítva harsog, -
a szemöldök ívei viharzók
és busák. A mellében vihar-szók
ágaskodnak, újra csak szavak,
nem övéi (mert a szava félszeg
és szelíd, ha megfedd valakit)
más szavak: kövek, kemény vasércek,
melyeket mint vulkán alakít,
és szelíd, ha megfedd valakit)
más szavak: kövek, kemény vasércek,
melyeket mint vulkán alakít,
hogy a szája kráteréből bomlott
átkokat okádjon szüntelen;
míg a homloka, mint kutyahomlok
vinni vágyik engedelmesen,
átkokat okádjon szüntelen;
míg a homloka, mint kutyahomlok
vinni vágyik engedelmesen,
mit az Ura elvesz homlokárul;
Ő az Úr, kit annyi sok farag
és nem látja, mely neki kitárul,
mélységét, mert mélye: a harag.
Ő az Úr, kit annyi sok farag
és nem látja, mely neki kitárul,
mélységét, mert mélye: a harag.
