Kosztolányi Dezső: SZENT LIGET
SZENT LIGET
Louis Le Cardonnel
Ó, hugom, várjunk, míg a ligeten
föltűn az őszi holdgömb hidegen:
és a tündöklő, remegő, ködös fény
alatt fehérre sápad minden ösvény,
s a kőrisfákon lágyan leng tova
az édes óra szellemfátyola. . .
Ó! csend, melyet mély döbbenet kísér,
csak, mit nem látunk, távol a kis ér
zokog szelíden...
föltűn az őszi holdgömb hidegen:
és a tündöklő, remegő, ködös fény
alatt fehérre sápad minden ösvény,
s a kőrisfákon lágyan leng tova
az édes óra szellemfátyola. . .
Ó! csend, melyet mély döbbenet kísér,
csak, mit nem látunk, távol a kis ér
zokog szelíden...
| Szűzi szellemek |
hosszú redőkkel lépnek el a Múzsák,
oly dallamosan, mint a szomorúság,
Szürkés-fehéren álmodik az erdő,
mint önmagának árnya, oly merengő,
alélva szólunk a halálos éjnek
és úgy megyünk, mint két bús, kék kísértet.
