Kosztolányi Dezső: A KULCS
A KULCS
Szobám kulcsát a tengermélybe dobták
és nem mehetek most haza.
Egy tenger lett a távol
és tenger szívem panasza.
és nem mehetek most haza.
Egy tenger lett a távol
és tenger szívem panasza.
E kulccsal zártam be aranyos üdvöm,
e kulcs, e kulcs a babona.
Most kriptakulcsa életemnek,
mit nem találok meg soha.
e kulcs, e kulcs a babona.
Most kriptakulcsa életemnek,
mit nem találok meg soha.
Azóta házam és hazám a tenger
s bennem a tenger szava él,
a titkom lenn a mélyben
s fejem fölött fütyül a szél...
s bennem a tenger szava él,
a titkom lenn a mélyben
s fejem fölött fütyül a szél...
1911
