Kosztolányi Dezső: MAGÁNYOS AGÁVE

Full text search

MAGÁNYOS AGÁVE
 
Ismaele Mario Carrera
 
A késő, nyári alkonyatban,
a porhanyó, nagy palasziklán,
a rekkenő délből lehullott, kába csöndben
a bús agávé álmodik.
Előtte lüktet, él, türemlik,
apró szárnyaktól fölveretve
a gyöngyszínű tyrrheni tenger.
Se rebbenés, se szél, nem bőgnek mély szavukkal
a tajtékos habok.
A tenger örök szelleme derülten,
nyugodtan nyalja-nyalogatja
a partjait, bomlasztva folyton
s bocsánatáért esedez.
Leszáll az este a sima
tengerre, mint alázatos ima.
S szól az agáve: "Ó, baráti
palám, bocsáss, bocsáss nekem meg,
hogy elcsenek tőled egy kis verőfényt.
Ha tudnék úgy imát rebegni,
miként a tenger,
elmondanám neked, hogy hálásabb vagyok,
miként a tenger.
A legnagyobb kincset te adtad
szegény magamnak.
Csupán te tűrsz meg.
S én egyedül, magamba rogyva,
mint meditáló remete,
imádom itt az életet."

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi