Kosztolányi Dezső: TRIPOLISZI DIADALÉNEK
TRIPOLISZI DIADALÉNEK
Gabriele D'Annunzio
Ó, tömjén, illat a puszták homokján,
ó, messze táj és messze-messze partfok,
vad és fakó, mint vörhenyes oroszlán:
ó, messze táj és messze-messze partfok,
vad és fakó, mint vörhenyes oroszlán:
ércek, kalászok, gazdagon kavargók,
ó, aranyhajú Berenice álma!
Ti vivtátok ki mind, ti hősi kardok!
-----------------------------------
ó, aranyhajú Berenice álma!
Ti vivtátok ki mind, ti hősi kardok!
-----------------------------------
Alkonyulnak a bánatok s enyésznek.
Álmos gödörbe tétlenül ki gázol,
hogy szembenéz a lélek és a végzet?
Álmos gödörbe tétlenül ki gázol,
hogy szembenéz a lélek és a végzet?
Itália, riadj, riadj, te bátor!
Dalold a tengert százszor és ezerszer,
a dalt, a dalt az óperenciákról,
Dalold a tengert százszor és ezerszer,
a dalt, a dalt az óperenciákról,
mint amikor marcona lárma vert fel
és tűzbe, vérbe mind azt ordította:
"Tengerre!" s belereszketett a tenger.
és tűzbe, vérbe mind azt ordította:
"Tengerre!" s belereszketett a tenger.
És már nyilalt is a hajónak orra
s a kapitány szívét tűzé reája
s indult az evező és a vitorla.
s a kapitány szívét tűzé reája
s indult az evező és a vitorla.
"Segíts, Urunk", szól a szavak dagálya.
"Szent Sír, segíts, most indulunk te Hozzád."
A Tengerünkön így dalolt a gálya.
"Szent Sír, segíts, most indulunk te Hozzád."
A Tengerünkön így dalolt a gálya.
A zúgó időn nézlek, édes ország.
"Segítsd, Uram, a vízen és a földön!"
Kiáltva emeld fel tündöklő orcád.
"Segítsd, Uram, a vízen és a földön!"
Kiáltva emeld fel tündöklő orcád.
S csatázz a vízen és földön örökké.
