Kosztolányi Dezső: KÉT DAL EGY SZÉP LÁNYHOZ
KÉT DAL EGY SZÉP LÁNYHOZ
1
Boldog, aki lányát
hév szívvel szereti
s boldog óra jöttén
szalonruhát öltvén
ezt bevallja neki.
Én csak hervadozok,
sápadozok utánad
s leélve az éltet,
nem sejted, hogy érted
vitt sírba a bánat...
hév szívvel szereti
s boldog óra jöttén
szalonruhát öltvén
ezt bevallja neki.
Én csak hervadozok,
sápadozok utánad
s leélve az éltet,
nem sejted, hogy érted
vitt sírba a bánat...
2
Komor, szótlan ember
voltam egykor, lelkem!
Könyvolvasni jártam,
szerdát alig várva,
egy elnyűtt könyvtárba,
jó időben, sárban
voltam egykor, lelkem!
Könyvolvasni jártam,
szerdát alig várva,
egy elnyűtt könyvtárba,
jó időben, sárban
Más sor jár most nékem:
lázban égve tépem
az akáclevelet
s kérdem tőle halkan
boldog ámulatban:
szeret-e, nem szeret?
lázban égve tépem
az akáclevelet
s kérdem tőle halkan
boldog ámulatban:
szeret-e, nem szeret?
1901
