Madách Imre: 10. Hit és tudás
10. Hit és tudás
"Szörnyű rablás történt, óh mesterem,
Mond Izis papjához ifjú segéde,
Én is hibáztam, ah, de megbocsáss,
Mert így jövék csak az átkos merényre.
Fölemelém a leplet, embernek
Érintni, melyet tilt hitünk törvénye,
Mely a legszentebb szentséget fedi,
És mely előtt hittel hull a nép térdre.
Elcsábitott a dőre tudni vágy,
De óh mit láttam, semmi sincs alatta."
"Hallgass fiam, mond a pap, ép azért
Mindenki amit hisz, ott feltalálja."
Mond Izis papjához ifjú segéde,
Én is hibáztam, ah, de megbocsáss,
Mert így jövék csak az átkos merényre.
Fölemelém a leplet, embernek
Érintni, melyet tilt hitünk törvénye,
Mely a legszentebb szentséget fedi,
És mely előtt hittel hull a nép térdre.
Elcsábitott a dőre tudni vágy,
De óh mit láttam, semmi sincs alatta."
"Hallgass fiam, mond a pap, ép azért
Mindenki amit hisz, ott feltalálja."
