Petőfi Sándor: HALLOD-E, SZÍV, SZÍVEM!
HALLOD-E, SZÍV, SZÍVEM!
Hallod-e, szív, szívem! hallod e beszédet?
Gyávaság vádjával kit illetnek? téged!
Tereád merik azt mondani, hogy "gyáva",
Tereád, hogy nem mersz menni a csatába.
Gyávaság vádjával kit illetnek? téged!
Tereád merik azt mondani, hogy "gyáva",
Tereád, hogy nem mersz menni a csatába.
Tudom, hogy kik vagytok, ti nyomoru férgek,
Kik a hátam mögött vakmerőn beszéltek;
Egy időben szemközt állottam veletek,
És pillantásomtól akkor reszkettetek.
Kik a hátam mögött vakmerőn beszéltek;
Egy időben szemközt állottam veletek,
És pillantásomtól akkor reszkettetek.
De miért tőlem e figyelem irántok?...
Nyujtogassátok rám a kigyófulánkot,
Marjátok, marjátok, ti csúszók, sarkamat,
Hátra sem fordulok, hogy eltiporjalak!
Nyujtogassátok rám a kigyófulánkot,
Marjátok, marjátok, ti csúszók, sarkamat,
Hátra sem fordulok, hogy eltiporjalak!
Csendesedjél, szívem, minek ez indulat?
Miért pazarolnod nemes haragodat?
Ha épen kedved van lázas indulatra,
Válassz érdemesebb tárgyat haragodra.
Miért pazarolnod nemes haragodat?
Ha épen kedved van lázas indulatra,
Válassz érdemesebb tárgyat haragodra.
Csendesedjél, szívem, parancsolj vérednek,
Melyet fölzaklatott viharok kergetnek,
Mutasd meg azzal is a te nagyságodat,
Hogy békén tűröd a cudar rágalmakat.
Melyet fölzaklatott viharok kergetnek,
Mutasd meg azzal is a te nagyságodat,
Hogy békén tűröd a cudar rágalmakat.
Cudar gaz rágalom! bebizonyítom ezt.
Csak azt restelem, ha bebizonyítva lesz,
Azok is, kik most ugy ócsárolnak engem,
Éljenezni fognak győző-ünnepemben.
Csak azt restelem, ha bebizonyítva lesz,
Azok is, kik most ugy ócsárolnak engem,
Éljenezni fognak győző-ünnepemben.
Ily hitvány az ember, ily hitvány valóban!
Csak miljomad része, ami közte jó van.
Menjetek!... kivánom, hogy boldoguljatok,
Küzdök is érte, de nem kell jutalmatok.
Csak miljomad része, ami közte jó van.
Menjetek!... kivánom, hogy boldoguljatok,
Küzdök is érte, de nem kell jutalmatok.
Pest, 1848. szeptember
