Reviczky Gyula: Dalok a nádasból
Dalok a nádasból
- Lenau -
I.
Alkonyodik oda által,
Pihenőre száll a nap.
Lomha fűzek, lombos ággal
Tó vizébe hajlanak.
Pihenőre száll a nap.
Lomha fűzek, lombos ággal
Tó vizébe hajlanak.
Elszakadtam kedvesemtül;
Most hullas, szem, sós vizet.
Im' a fűz, a méla, rezdül;
Szélben a nád zúg, zizeg.
Most hullas, szem, sós vizet.
Im' a fűz, a méla, rezdül;
Szélben a nád zúg, zizeg.
Tiszta fényed éjszakámon
Távolról is átragyog.
Így rezegnek át a nádon
A mennybéli csillagok.
Távolról is átragyog.
Így rezegnek át a nádon
A mennybéli csillagok.
II.
Felleg gyűl az alkony-égen,
Keble zúgva megszakad;
Panaszos hang kél a szélben:
«Csillagod, tó, hol maradt?»
Keble zúgva megszakad;
Panaszos hang kél a szélben:
«Csillagod, tó, hol maradt?»
Keresik a fényt a szellők,
Felborzolva a vizet...
E borongást, ezt a felhőt
Már te föl nem derited.
Felborzolva a vizet...
E borongást, ezt a felhőt
Már te föl nem derited.
III.
Lopva bolygok este végig
Titkos erdő-ösvenyen;
Ki, a puszta nádas-érig,
S hogy velem vagy, képzelem.
Titkos erdő-ösvenyen;
Ki, a puszta nádas-érig,
S hogy velem vagy, képzelem.
S a bokor, ha elsötétül,
S zúg a nádas, rezg a tó:
Oly bús minden; enyhülésül
Sírni, sírni volna jó!
S zúg a nádas, rezg a tó:
Oly bús minden; enyhülésül
Sírni, sírni volna jó!
Tiszta hangod lágy zenéje
Leng körűlem, azt hiszem;
S éneked a tó vizébe
Merül halkan, szeliden.
Leng körűlem, azt hiszem;
S éneked a tó vizébe
Merül halkan, szeliden.
IV.
Esthajnal. A nap
Nyúgovóra tér.
Felhős ég alatt
Nyargalász a szél.
Nyúgovóra tér.
Felhős ég alatt
Nyargalász a szél.
Villámlik vadul,
Dörg irtóztatón,
Röpke fény vonul
Gyorsan át a tón.
Dörg irtóztatón,
Röpke fény vonul
Gyorsan át a tón.
Vészes ég alatt
Lelkem látni vél.
Hosszu hajadat
Lengeti a szél.
Lelkem látni vél.
Hosszu hajadat
Lengeti a szél.
V.
Méla holdfény lejti tánczát
A tó síma tűkörén,
Sápadt színű rózsalánczát
Fonva a zöld sás közé.
A tó síma tűkörén,
Sápadt színű rózsalánczát
Fonva a zöld sás közé.
Túl a dombon a sötétbe
Szarvasok tekintenek;
Itt egy szárny halk libbenése,
És a nádas megremeg.
Szarvasok tekintenek;
Itt egy szárny halk libbenése,
És a nádas megremeg.
Sírva kell a földre néznem;
S képed' lelkem mélyin át
Halkan átvonulni érzem,
Mint egy csöndes estimát.
S képed' lelkem mélyin át
Halkan átvonulni érzem,
Mint egy csöndes estimát.
