Rimay János: [VIII] MÁS

Full text search

[VIII] MÁS
 
*Azon nótára*
 
Hívek, keresztyének, jer, ne tévelyegjünk,
Szentírásból nyújtott igaz úton menjünk,
Semmi hitetéssel arról el ne térjünk,
Erőt az Istentől mi hitünknek kérjünk.
 
Istennek ereje az Evangéliom,
Kinél idvösségre nincsen bizonyosb nyom,
Több sok szerzett vallás mind csak félfelé von,
S bujdostat té-tova, de ez megnyugtat honn.
 
Szelíd és egyigyű ez a szép tudomány,
És szelíd elmét is értelméhez kíván,
Mert ke ezt fondálta, az is szelíd Bárány,
De bizonnyal tudja, hajunk szála is hány.
 
Publicanusokhoz vagyon ennek kedve,
Bűnök fájdalmával kik vadnak terhelve,
De kik érdemekkel járnak felemelve,
Mint phariseusok, hátra vadnak vetve.
 
Nem érdemli ennek egyéb senki kedvét,
Csak kire ruházta ő maga érdemét,
S ártatlanságával megszentelte éltét,
És ez ékességgel adta hozzá léptét.
 
Miként sárarannyal tetéig tölt ládát
Benne valójáért ki-ki kedvesben lát,
Bizonnyal hiheted, hogy idvösség úgy áld,
Ha Christus érdemét színezheted jól rád.
 
Csak ez egy színt nézi mibennünk az Atya,
S ennek vagyon nála csak kedves illatja,
Kinek lehet valjon örök kárhozatja,
Kit mentté tött az egy Christus áldozatja?
 
Tökélletesekké ezáltal löttenek
Mindazok, nevével akik szenteltetnek,
Biztató lelkétől ők vezéreltetnek,
S jó reménség ellen nem is kételkednek.
 
Szép zálogunk vagyon, Úrnak vacsorája,
Csak jó készülettel járuljunk hozzája,
Édes lakodalmot lél ott lelkünk szája,
Mert fő testamentom vagyon benne zárva.
 
Ajánlattatik ott Christus teste s vére,
Lelkünknek, hitünknek legfőbb eledele
És halála által keresett érdeme,
Hogy nálunk maradjon az emlekezete.
 
Emlekezzünk azért meg ez szép érdemről,
És ne is reménljünk életet egyébtől,
Így kifeselhetünk az sok tévelygésből,
S talám nem is botlunk nagyot kevélységből.
 
Szép világosságnak mi fiai legyünk,
Minden hivatalban ártatlanul éljünk,
De okkal jutalmat abból ne reménljünk,
Éptelenségükön sőt inkább törődjünk.
 
Adjuk az Istennek meg az dicsőséget,
Ki bennünk toldozza az éptelenséget,
Miben mutathatunk tökélletességet,
Ha ő nem nyújt nékünk mennyből segítséget.
 
Magáét magáért koronázza bennünk,
Nincs mit magunkéból eleibe vinnünk,
Mint haszontalanok, bátor ne kérkedjünk,
Sőt alázatosan ő kedvével éljünk.
 
Alázatosságban ha talál bennünket,
Szépen felemeli lehajlott fejünket,
Étellel bétölti az mi éhségünket,
És meggazdagítja mi reménségünket.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi