Somlyó Zoltán: HALOTT SZERELMES VERSE
HALOTT SZERELMES VERSE
Ma már nem úgy szeretlek téged:
csak úgy, mint özvegy feleséget
a sírban is sirat a férj.
csak úgy, mint özvegy feleséget
a sírban is sirat a férj.
Nyugalmas álmom vagy a párnán
és éjjel, ajtómat bezárván,
nem várom már, hogy visszatérj.
és éjjel, ajtómat bezárván,
nem várom már, hogy visszatérj.
Az út, mely hozzám elvezetne,
oly gazzal vert, oly messze, messze;
már el is sülyedt, azt hiszem.
oly gazzal vert, oly messze, messze;
már el is sülyedt, azt hiszem.
Egy tiszta folyó tükre lettem
s árnyékod, mely elszállt felettem,
mély tengerek felé viszem.
s árnyékod, mely elszállt felettem,
mély tengerek felé viszem.
